Joss Stirling

Avagy újra a savantok között

Tudnivalók:

- Oldalszám: 288

- Kiadó: MANÓ KÖNYVEK - MANÓ FILMEK

- Fordította: Halmai Gergely

- Sorozat: Lélektársak

- Eredeti cím: Misty Falls

- Teljes cím: Misty - A kendőzetlen igazság

Fülszöveg:

„Misty egy egyszemélyes katasztrófa sújtotta övezet. Savant képességének hála egyszerűen képtelen hazudni, kényszeres igazmondása miatt viszont folyton zűrös helyzetekbe keveredik, bármerre is jár. Így amikor a jóképű, magabiztos, és hihetetlenül vonzó Alexszel hozza össze a sors, Misty rögtön megfogadja, hogy inkább a közelébe sem megy. Hiszen hogy is lehetne az övé valaki, aki ilyen tökéletes? Ám a savant közösség mindennapjaira sötét árnyék vetül - egy sorozatgyilkos leselkedik a különleges képességű fiatalokra. Közülük egy pedig hamarosan élet-halál peremére kerül majd vagy azon is túlra. A nagysikerű Lélektársak-sorozatból megismert savantok az eddigieknél is izgalmasabb kalandokba keverednek Joss Stirling izgalmas, humorral átszőtt regényében.”

Első bekezdés:

„- Na és, mekkora a baj az egytől tízig terjedő Misty – skálán? – kérdezte Summer”

Véleményem:

Mióta az első részét olvastam a sorozatnak, teljesen beleestem a Benedict fiúkba, a savantokba és Joss Stirling-be egyaránt. Leírhatatlan módon vártam már a következő részt, több levélben – és személyesen is – zaklattam a kiadót, szóval, ha esetleg egy picit már idegesítő voltam szeretnék elnézést kérni érte. Mikor pedig végre megjelent és a kezemben foghattam az új részt, el sem akartam hinni! De, ha az érzéseimről írnék, amikor a könyvet a kezembe fogtam, valószínűleg nem nagyon érdekelne senkit, szóval kezdjünk is bele!

Az események végig pörögnek. Uriel még az 50. oldal előtt megtalálja a lélektársát, ami újra nagyon édes szitu volt, bár előtte belefutottak egy kis hibába, ami, már így az elején feldobta a könyvet. Szinte végéig jó hangulatot adott, amikor Misty egyszer- egyszer szabadjára engedte az erejét, így igazmondásra kényszerítve a körülötte állókat.

A szívem végig kihagyott, mikor megjelent valamelyik Benedict,

vagy csak szó volt róluk. (Teljes mértékben odavagyok értük) Imádtam a nosztalgikusérzést, teljesen olyan volt, mint mikor a Star Wars új részére mentünk el a moziba. Végig azért rimánkodtam, hogy egy picit több szerepet kapjanak a Benedictek. (Na meg azért, hogy igazából is létezzenek és hagy legyek a húguk, vagy a lélektársuk) Persze nem jött össze, teljesen érthető okokból: 1. nem én írom a könyvet és (sajnálatomra) nem tudom átírni; 2. ez nem az ő történetük, hanem Misty-é.

A szereplők Joss-hoz híven, megint teljesen szerethetőek voltak, persze a fő gonosz kivételével. Rajta kívül, csak egy karakter nem nyerte el a tetszésemet: Misty apja. A fickó, akármennyire is leplezi, teljesen utálja a savantokat. Elhiszem, hogy fél, hogy a felesége megtalálja a lélektársát és elhagyja, de szerintem akkor is túlzás, ahogy Misty- vel és Alex-szel viselkedik.

A gyilkos különleges képessége, hogy „semmivé” tudja tenni az embert, maximálisan lenyűgözött. Eddig is nagyon tetszettek az erők, amiket az írónő kitalált, de ez szerintem a legkirályabb és legelrettentőbb mind közül; szóval taps, taps, taps az ötletért.

Újra rá kellett jönnöm, hogy Joss-nak nagyon is jól megy ez a sci-fi irányú írás, nem véletlenül ő a kedvenc íróm! Már ha egy könyvmoly mondhat ilyet.

Pontozás:

∞ Borító: 10/ 10 – A fényes felületre ugyan nem számítottam, de IMÁDOM!!

∞ Történet: 10/ 9,5 – Túl ritkán voltak benne a Benedict fiúk, de azért így is nagyon pöpec

∞ Felépítés: 10/ 10 – Gyönyörű díszítés a fejezetszámoknál

∞ Ajánlom: 10/ 15 – Szexi Benedict-ek, izgalmas sztori és egy kis fantasy. Egyszóval tökéletes!

Egyéb:

- Én 11 évesen olvastam az első részt, (azzal ajánlatos kezdeni, ha valaki teljesen képbe szeretne lenni) de mindenképpen kell hozzá egyfajta „állóképesség” és érettség.

- E/1-es, Misty szemszögéből

- Csak azt sajnálom, hogy ilyen lassan megy a fordítás, mert szívem szerint már olvasnám a következő részeket!