MARY E. PEARSON – AZ ÁRULÁS CSÓKJA

Avagy, ahol semmi nincs megmagyarázva

Tudnivalók:

- Oldalszám: 408

- Kiadó: Gabo Könyvkiadó

- Fordította: Miks-Rédai Viktória

- Sorozat: A Fennmaradottak krónikái

- Eredeti cím: The Kiss of Deception

Fülszöveg:

„EGY HERCEGNŐ KERESI A HELYÉT AZ ÚJJÁSZÜLETETT VILÁGBAN.

Megszökik az esküvője napján. Ősi iratokat lop el a kancellár titkos gyűjteményéből. A saját apja küld fejvadászokat utána.

Ő Lia hercegnő, Morrighan királyságának Első Leánya.

Morrighan Királyságának rendjét hagyományok és egy letűnt világ történetei szabják meg, de bizonyos hagyományoknak Lia nem hajlandó engedelmeskedni. Az elrendezett házasság elől menekülő és új életre vágyó lány az esküvője reggelén egy távoli halászfaluba szökik. Egy fogadóban talál munkát, ahová hamarosan két idegen érkezik, de Lia mit sem tud arról, hogy egyikük az elhagyott herceg, a másik pedig egy ellene küldött orgyilkos.

Megtévesztés és árulás szövi hálóját a három fiatal köré, és Lia veszedelmes titkokra bukkan, amelyek elpusztíthatják a világát. A titkokon túl azonban olyasmit is talál, amire nem számított - szerelmet.”

Első bekezdés:

„Aznap volt a napja, hogy ezer álom elpusztuljon, és egyetlen új szülessen.”

Véleményem:

Egy újabb YA könyv, amire azt tudjuk mondani, hogy a tinédzserek lelki világát írja le. Ilyenkor érezzük azt, hogy felnőttünk, nem akarjuk, hogy a szüleink döntsenek helyettünk, és azt érezzük, hogy mindenki ellenünk van. Szóval, az eleje teljesen beleillik ebbe a sztoriba! Lia elszökik egy megrendezett házasság elől, mert a szerelemre vágyik. Még az új szavak, és szokások is egészen bejönnek, mint például a kavah, ami olyasmi, mint egy gyűrű, annyi különbséggel, hogy a menyasszonynak a hátára festik; de ezekkel az új dolgokkal van a legnagyobb bajom is!

Ugyanis, így, hogy elolvastam a könyvet, sem tudom, hogy kik azok az Ősök, mi elől menekültek, milyen képességnek kéne meglennie az Első Leányban és úgy ámblokk, hogy mitől lesz valaki Első Leány. Igen, valószínűleg, az az Első Leány, aki a legelső kislány a családban, de ez sehol nincs elmagyarázva! Az írónő egyszerűen bedobja az olvasót a mélyvízbe, úgy, hogy az még úszni sem tud! Az égadta világon senki nem magyarázza el, hogy, hol, mikor vagyunk, mi a csoda ez az új vallás, miért harcolnak egymással a királyságok és ilyesmik.

Bőven voltak benne csavarok, amik izgalmasak lehettek volna, ha nem 10 oldalanként van egy, ami ugyan nem teljességgel kiszámítható, mégis nagyon bénára sikeredett.

A csúcspontját nagyjából a háromnegyedénél érte el a könyv, amit úgy értsetek, hogy ott volt egy olyan rész, ami jó volt... kb. 10 oldalon keresztül tartott, aztán megint dögunalmas csavarok jöttek, így elvéve az egész élményt.

Persze voltak még benne hatalmas fejetlenségek is, ami, ha spoiler mentesen akarok fogalmazni: ha valaki elrabol, de közben szerelmes beléd és megcsókol, ha túl akarsz élni, NE lökd el magadtól és viselkedj úgy vele, mintha te irányítanál, miközben mindenki tudja, hogy te csak egy fogoly vagy!

És ha már itt tartunk, a vége emberek! Hát az valami borzalom! Mintha véletlenszerűen csak felcsapták volna a könyvet, és elvágták volna. Függővégnek van szánva, de egyszerűen annyira nincs benne izgalom, mint egy virág életében!

Bevallom, az ötlet JÓ! De a kifejtés annyira megy az írónőnek, mint nekem a fizika (vagyis semennyire) csak próbálkozik vele, inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel.