SOMAN CHAINANI – JÓK ÉS ROSSZAK ISKOLÁJA

Avagy, mese, mese, meskete

Tudnivalók:

- Oldalszám: 584

- Kiadó: Twister Media Kft.

- Fordította: Bozai Ágota

- Eredeti cím: The School for Good and Evil

Fülszöveg:

„Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül. Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha... végigélik.”

Első bekezdés:

„Sophie egész életében arra várt, hogy végre elrabolják.”

Véleményem:

Mindenki szereti a Disney meséket. Benne a többnyire hányatott sorsú hercegnő, aki minden ellenére is gyönyörű; a szőke herceg fehér lovon, aki többnyire csak az utolsó felében kerül elő a mesének, na és persze a rút boszorka, akinek különleges képességei vannak, közben pedig évekkel idősebb a hercegnőnél. A jó győz, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. Igazi klasszikus.

Ha pedig kislány/ kisfiú korunk óta azon gondolkozunk, hogy mi volt a mese előtt... hát ez a könyv egy tökéletes választás.

Mivel a fülszövegben is benne van, nem számít spoilernek, ha leírom, hogy, most az író felcserélte a szerepeket és a csúnya lány lesz a jó, a szép szőke pedig a rossz. Lehet, hogy a fülszövegnek köszönhető, lehet, hogy direkt írta így az író, engem egy pillanatig sem tudott meggyőzni arról, hogy Sophie valójában jó és tényleg csak egy flotális véletlen, hogy a Gonoszok kastélyába került.

Mivel a könyv E/3-as, mindkét lány fejébe beleláttunk, így olvashattam Sophie gondolatait, aki tényleg minden jót csak azért tett, hogy hercegnő lehessen. Undorodott Agathától, és a szemébe is mondta, hogy ő bizony gonosz. Agatha pedig ezzel szemben, végig próbál segíteni Sophie-n, sőt igazából ő menti meg, a bukástól a lányt. Szóval, nem, egy pillanatig sem értettem, hogy hogyan gondolhatták, hogy rossz kastélyba kerültek és helyet kéne cserélniük... De hát ez egy mese!

És mivel ez egy mese – bár lényegesen hosszabb kiadásban, mint amit a kisgyerekeknek szoktak venni – azt hiszem, ez rendjén is van. Imádtam a kitalált szereplőket, minden nagyon ötletes volt, a kedvencem pedig az a láthatatlan fal lett, ami a hídon áll a két iskola között. Nagyon ötletesen volt kitalálva.

Még is, ez az iskolás ötlet... nekem egy picit sok volt. És ne értsetek félre! Nem magával az iskolával van bajom... inkább a jegyekkel és az az után következő sztorival. Egyenesen felháborított, miszerint azokat, akik háromszor megbuknak, kicsapják, már csak azért is, mert 120 gyerekből, ha 85 százalékot nyújtasz, akkor is lehetsz utolsó, pedig lássuk be, a 85% nem rossz! A másik, ami nem tetszett, ugyan így az osztályzáshoz köthető. Eszerint, csak a legjobban teljesítők lesznek hercegnők és fő gonoszok, a középpályások pedig csak cselédek, akár még valamilyen állatként is végezhetik. És igen ez egy mese, de szerintem ez akkor sem mehetne így, mert, ahogy már mondtam, nem lehet mindenki a legjobb. Ha csak ötöse van az egész osztálynak, akkor is van olyan, aki csak épp, hogy megkapta a legjobb jegyet, míg lesz olyan is, akinek csak egy hibája lett. A sok ötös osztályzat között, meg nem mindegy, hogy kié lett a legrosszabb, ha úgy is ötös lett neki is?

Pontozás:

Borító: 10/ 10 – Elég király a címer és a két lány is!
Történet: 10/ 8 – Mint, ahogy fentebb leírtam, vannak vele problémáim, mégis egy nagyon jó ötletnek gondolom az egészet!
Felépítés: 10/ 9 – Ugyan nem szeretem az E/3-as könyveket, itt viszont be kell ismernem, hogy igenis jobb megoldás volt így, mintha sok- sok szereplő szemszögéből lenne leírva. Na meg ugyan, melyik tündérmese játszódik a hercegnő vagy a boszorkány szemszögéből?
Ajánlom: 10/ 10 – Nagyon jó kikapcsolódás, néhol vannak kisebb- nagyobb hibák, ahol nem egészen jól van leírva, hogy a szereplők éppen mit és hogy csináltak, de azért érdemes elolvasni.